Tudásbázis

CUPAL szótár

A réz-alumínium bimetál (kettősfém) kötések 30 fogalma négy témában: az anyag, a korrózió és az érintkezés, az alkatrészek és a kötéstechnika, valamint a szabványok és bizonylatok. Minden fogalomtól egy kattintás a részletes cikk.

Az anyag

CUPALCu-Al bimetál, cupál

Hidegen hengerelt réz-alumínium bimetál kompozit, rétegvastagság szerint kb. 70 % alumínium és 30 % réz. Nem ötvözet: a két fémréteg elválaszthatatlanul össze van kötve, de mindegyik megőrzi a saját tulajdonságait — az egyik oldal réz, a másik alumínium. Fő feladata a galvánkorrózió kiiktatása ott, ahol réz és alumínium vezető találkozik. Lemez, szalag és alátét formában, illetve rajz szerint kivágva kerül a kötésbe.

Bővebben: Mi az a CUPAL? →

Bimetálkettősfém

Két különböző fémből tartósan egyesített anyag, amely mindkét fém előnyös tulajdonságait hordozza. A CUPAL-nál a réz jó vezetőképessége és forraszthatósága párosul az alumínium alacsony tömegével és árával. Nem tévesztendő össze a termosztátok és hőkioldók „bimetál” csíkjával: ott a két fém eltérő hőtágulása a lényeg, itt az, hogy a két oldal két különböző vezetőhöz illeszkedik.

Bővebben: CUPAL, réz vagy alumínium? →

Hengerléses plattírozáshideghengerlés, plattírozás

Az az eljárás, amellyel a CUPAL két rétege összekapcsolódik: az előkészített alumínium- és rézlemezt szobahőmérsékleten, nagyon nagy nyomással együtt hengerlik, és a két fém között fémes kötés jön létre. A kötést az ezt követő hőkezelés során végbemenő diffúzió erősíti tovább. Hozaganyag, ragasztó vagy forrasz nincs a két réteg között.

Bővebben: CUPAL műszaki adatlap →

Diffúziós hegesztésdiffúziós kötés

A hengerléses plattírozást követő hőkezelés során a réz és az alumínium atomjai a határfelületen át egymásba diffundálnak, és ez megerősíti a két réteg közötti kötést. Ez adja a CUPAL 70–110 N/cm-es kötési szilárdságát (a szalagszélességre vetítve). A hőkezelés idejét és hőmérsékletét szűken szabják meg, hogy az intermetallikus réteg mikroszkopikusan vékony maradjon.

Bővebben: CUPAL műszaki adatlap →

Intermetallikus réteg

A réz és az alumínium határán keletkező, rideg réz-alumínium vegyületréteg. A CUPAL-ban szándékosan csak mikroszkopikus vastagságú, ezért az anyag hajlítható, stancolható, mélyhúzható anélkül, hogy a rétegek elválnának. Tartós melegítésre nő: a CUPAL hőkezelése legfeljebb 260 °C-on, legfeljebb 4 órán át megengedett, e fölött a réteg kontrollálatlanul vastagodik és rontja a kötést.

Bővebben: CUPAL beépítési és megmunkálási útmutató →

Rétegarány (plattírozási arány)70/30

A bimetál két rétegének vastagsági aránya. A CUPAL-é rétegvastagság szerint 70 % alumínium és 30 % réz; ebből adódik a kb. 4,6 g/cm³ sűrűség és a kb. 41,9 m/Ω·mm² vezetőképesség. Sok forgalmazó nem közöl arányt, így az anyagkiírásban nem lehet rá hivatkozni — ha a rajz minimális rézvastagságot ír elő, ezt rendelés előtt érdemes visszaigazoltatni.

Bővebben: CUPAL alátét — a plattírozási arány →

Werkstoff-számDIN 17007 anyagszám

A német DIN 17007 anyagszámozási rendszer szerinti azonosító. A CUPAL alumínium hordozója 3.0255 (Al 99,5, EN AW-1050A), rézbevonata 2.0065 (E-Cu58, Cu-ETP). Ez a két szám azonosítja pontosan az anyagot a bizonylatokon és az anyagkiírásokban.

Bővebben: CUPAL szabványok (DIN, IEC) →

CCA (rézbevonatú alumínium)

Alumínium magú vezető vékony, körbefutó rézburkolattal — főleg huzalként és kábelként. Neve hasonlít, de feladata más, mint a CUPAL-é: a CCA olcsóbb helyettesítője a réznek. A réz itt körbeveszi az alumíniumot, ezért nem old meg réz-alumínium átmenetet. A CUPAL-nál az egyik oldal réz, a másik alumínium, épp azért, hogy két különböző vezető közé kerülhessen.

Bővebben: A CUPAL és a többi átmeneti megoldás →

Korrózió és érintkezés

Galvánkorróziógalvanikus korrózió, kontaktkorrózió

Elektrokémiai korrózió, amely akkor indul meg, ha két különböző nemességű fém (pl. réz és alumínium) elektrolit — nedvesség, pára, sós levegő — jelenlétében közvetlenül érintkezik. A két fém galvánelemet alkot, és a kevésbé nemes fém, az alumínium oldódik. A kötés lazul, az érintkezési ellenállás nő, a kötés melegszik. A CUPAL átmeneti elem megszünteti a közvetlen Cu-Al érintkezést: mindkét felületen azonos fém találkozik azonos fémmel.

Bővebben: A galvánkorrózió megelőzése →

Elektrokémiai feszültségsorgalvánsor

A fémek sorrendje aszerint, mennyire hajlamosak elektront leadni. A standard elektródpotenciál a réznél +0,34 V, az alumíniumnál −1,66 V — a két fém a sor két távoli pontján áll, ezért párosításuk különösen korrózióveszélyes. A beépített, oxidréteggel fedett Cu/Al pár gyakorlatban mérhető feszültsége kisebb, kb. 0,5–1 V, de ez is elég a folyamatos oldódáshoz.

Bővebben: A galvánkorrózió megelőzése →

Oxidréteg (alumínium-oxid)Al₂O₃

Az alumínium felületén levegőn szinte azonnal kialakuló, néhány nanométeres, kemény és elektromosan szigetelő réteg. Az alumíniumot védi a további oxidációtól, de az érintkezési felületen rontja a vezetést — ezért alumínium felületet csatlakoztatás előtt tisztítani kell. A CUPAL alumínium oldalát ugyanúgy kell előkészíteni, mint bármely alumínium felületet.

Bővebben: CUPAL beépítési útmutató →

Érintkezési ellenállásátmeneti ellenállás

Az az elektromos ellenállás, amely két összeszorított vezető határán lép fel, mert a felületek csak mikroszkopikus pontokon érintkeznek. Oxidréteg, korróziós termék vagy csökkenő szorítóerő növeli. Mivel a kötésben fejlődő hő az áram négyzetével és az ellenállással arányos, a növekvő érintkezési ellenállás melegedéshez, súlyos esetben a kötés tönkremeneteléhez vezet — ez a „melegszik a gyűjtősín” jelenség oka.

Bővebben: Réz és alumínium vezeték összekötése →

Kontaktpasztaoxidgátló paszta, kontaktzsír

Közvetlen réz-alumínium kötésekben használt kenőanyag, amely kiszorítja a nedvességet az érintkezési felületről, és lassítja az oxidációt. A potenciálkülönbséget nem szünteti meg, idővel kiszárad vagy kimosódik, ezért a kötést karban kell tartani. CUPAL átmenetnél nincs rá szükség, mert minden felületen azonos fém érintkezik; a CUPAL érintkezési felületére nem szabad pasztát vagy zsírt vinni.

Bővebben: A CUPAL és a többi átmeneti megoldás →

Hidegfolyás (kúszás)

Az alumínium hajlama arra, hogy tartós szorítóerő alatt, szobahőmérsékleten is lassan „elfolyjon” a nyomás alól. Csavaros kötésben ettől idővel csökken a szorítóerő, és nő az érintkezési ellenállás — a melegedés pedig tovább gyorsítja a folyamatot. Ezért alumíniumot tartalmazó kötésben rugós (például tányérrugós) alátéttel tartják fenn az állandó szorítóerőt.

Bővebben: CUPAL beépítési útmutató →

Alkatrészek és kötéstechnika

Átvezető alátétátmeneti alátét, bimetál alátét, Al-Cu alátét

Két, fizikailag különböző alkatrészt jelölő név. Az egyik a réz-alumínium bimetál korong (ilyen a CUPAL alátét): egyik oldala réz, másik alumínium, az átmenet az anyagban van. A másik egy fogazott vagy profilos rézötvözet alátét, amely meghúzáskor átszúrja az alumínium oxidrétegét — ott az átmenetet a szerelés hozza létre. A kiírásból ritkán derül ki, melyikről van szó, ezért a rajzot vagy a mintadarabot kell megnézni.

Bővebben: Bimetál vagy fogazott átvezető alátét? →

Kábelsaru

A kábel végére préselt vagy csavarozott csatlakozó, amelynek fülét csavarral rögzítik a sínhez vagy a készülékhez. Ha réz saru kerül alumínium sínre — vagy alumínium saru réz sínre —, a kettő közé CUPAL alátét kerül, hogy mindkét érintkezési felületen azonos fém találkozzon.

Bővebben: Kábelsaru-csatlakozás alumínium sínre →

Bimetál kábelsaruAl-Cu saru, kettősfém saru

Olyan kábelsaru, amelynek alumínium préshüvelyébe kerül az alumínium vezető, réz csatlakozófülét pedig réz sínre vagy készülékkapocsra csavarozzák. A réz-alumínium átmenet gyárilag a préshüvely és a fül között van. Akkor való, ha alumínium kábelt kell réz csatlakozási pontra kötni; ha a saru és a sín anyaga a probléma, a CUPAL alátét az egyszerűbb megoldás.

Bővebben: CUPAL kábelsaruk →

Gyűjtősínsín, áramsín

Nagy áramú elosztáshoz használt merev vezetősín kapcsolószekrényekben, trafóállomásokon és adatközpontokban. Ahol réz és alumínium sín vagy saru találkozik, a kettő közé CUPAL átmeneti lemez vagy alátét kerül; enélkül a kötés galvánkorrózió miatt idővel lazul és melegszik.

Bővebben: CUPAL gyűjtősín-kötésekhez →

Átmeneti lemezátmeneti szegmens, kettősfém lemez

Réz és alumínium sín vagy szerelvény közé épített, sínkötés méretére vágott CUPAL darab. Ugyanazt teszi, mint az alátét, csak nagyobb felületen: a réz oldala a réz vezetőhöz, az alumínium oldala az alumíniumhoz fekszik fel. Táblából (500 × 500 vagy 500 × 2000 mm), szalagból vagy rajz szerint kivágva készül.

Bővebben: CUPAL lemez →

Tányérrugós alátéttányérrugó

Rugalmas alátét, amely a csavaros kötésben akkor is fenntartja a szorítóerőt, ha az alumínium hidegfolyás vagy hőtágulás miatt kissé enged. CUPAL-os kötésben is alkalmazható az állandó nyomás biztosítására; a CUPAL alátét helyét nem veszi át, hanem kiegészíti.

Bővebben: CUPAL beépítési útmutató →

ICALCU cikkszám

A CUPAL bimetál alátétek cikkszám-előtagja, amelyet a csavarméret és a kivitel követ — például ICALCU10CS az M10-es, 23 mm külső átmérőjű alátét. A forgalmazók ugyanezt az alkatrészt saját jelöléssel is árulják (például NEXANS Cupal M 10 Al-Cu vagy Mentavill 880111); a megfeleltetést a cikkszám-kereső adja meg.

Bővebben: CUPAL cikkszám-kereső →

Lézervágás és stancoláskivágás, lyukasztás

A két eljárás, amellyel egyedi kontúrú CUPAL alkatrész készül. A lézervágáshoz nem kell szerszám, ezért mintához és kis sorozathoz való, és a rajz bármikor módosítható. A stancoláshoz egyszeri szerszámköltség kell, cserébe nagy sorozatban ez a legolcsóbb darabonként. Egyenes élű csíkhoz és téglalaphoz egyik sem kell, ott a táblaollós vágás elég.

Bővebben: Lézervágás vagy stancolás? →

Szabványok és bizonylatok

EN 10204anyagbizonylat

Európai szabvány, amely a fémtermékek átvételi bizonylatainak típusait osztályozza — azt, hogy ki állítja ki a bizonylatot, és hogy tételhez kötött mért adatot vagy általános adatot tartalmaz. A CUPAL szállítmányoknál a gyakorlati választás a 2.2 és a 3.1 bizonylat között van.

Bővebben: EN 10204 anyagbizonylat: 2.2 vagy 3.1? →

EN 10204 2.2vizsgálati bizonylat

A gyártó nyilatkozata általános, nem tételhez kötött vizsgálati eredményekkel. Minden CUPAL szállítmányhoz alapból, külön kérés nélkül jár, a méretre vágott darabokhoz is.

Bővebben: EN 10204 anyagbizonylat: 2.2 vagy 3.1? →

EN 10204 3.1átvételi vizsgálati bizonylat

A konkrét szállítmányhoz (gyártási tételhez) kötött, mért adatokat tartalmazó bizonylat, amelyet a gyártástól független, felhatalmazott képviselő ír alá. Kérésre, projekthez kötve állítjuk ki.

Bővebben: EN 10204 anyagbizonylat: 2.2 vagy 3.1? →

ISO 9001:2015

Nemzetközi minőségirányítási rendszer szabvány. A CUPAL alapanyagot ISO 9001:2015 tanúsított német beszállítói láncból (WMH) szerezzük be; a tanúsítvány a beszállító rendszerét igazolja, nem magát az anyagot — az anyagot az EN 10204 bizonylat írja le.

Bővebben: CUPAL ISO 9001 megfelelőség →

SVHC (REACH)Substance of Very High Concern

A REACH rendelet szerinti, különös aggodalomra okot adó anyag. A CUPAL a 0,1 tömeg%-os bejelentési küszöb felett nem tartalmaz SVHC-anyagot; SVHC-mentes nyilatkozat szállítmányonként vagy projekthez kötve kérhető.

Bővebben: CUPAL RoHS / REACH megfelelőség →

IEC 61238

Az erősáramú kábelekhez való préselt és csavaros csatlakozók vizsgálati szabványa: melegedési ciklusokkal és rövidzárlati próbával vizsgálja, hogy a kötés ellenállása tartósan stabil marad-e. A szabvány a csatlakozóra vonatkozik, nem a CUPAL anyagra; a réz-alumínium átmeneteket ebben a keretben értelmezik.

Bővebben: CUPAL szabványok (DIN, IEC) →

IEC 61439MSZ EN 61439

A kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések szabványsorozata. A megfelelőséget mindig a berendezés gyártója igazolja; a CUPAL ebben kompatibilis átmeneti anyagként szerepel, nem önálló tanúsított termékként.

Bővebben: CUPAL kapcsolószekrény-gyártáshoz →

DIN 43671

Német szabvány a réz gyűjtősínek tartós áramra való méretezéséhez: keresztmetszet szerint adja meg a megengedett terhelőáramot. Alumínium sínekre a párja a DIN 43670. Réz-alumínium sínkötésnél a CUPAL átmeneti darabot a csatlakozó sínek méretéhez igazítják.

Bővebben: Szabványok →